Forrás: nap.ba
Januártól az öregségi nyugdíjkorhatár a nőknél hat hónappal emelkedik, tehát a nyugdíjazás feltétele esetükben 61 életév és minimum 15 munkaév lesz – közölte a szerbiai nyugdíj- és rokkantbiztosítási alap.
A közlemény szerint január elsejétől életbe lépnek a nyugdíjaztatásra vonatkozó újabb rendeletek a nyugdíj- és rokkantbiztosítási alapról szóló törvénnyel összhangban. Ezután 2032-ig fokozatosan emelik majd a nyugdíjkorhatárt, egészen a nők és a férfiak számára előirányzott korhatár kiegyenlítéséig, amikor a nők és a férfiak egyaránt 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba.
A férfiak esetében most nincs változás, továbbra is 65 évesen és minimum 15 munkaévvel mehetnek nyugdíjba. Emellett mind a nők, mind a férfiak nyugdíjba vonulhatnak 45 munkaévvel, és e feltétel fennállása esetén nem kell megfelelni az alsó nyugdíjkorhatárnak.
Az idő előtti öregségi nyugdíjra vonatkozó feltételek: a férfiak esetében 40 munkaév kell, de feltétel az is, hogy legalább 55 évesek és nyolc hónaposak legyenek; a nőknek 37 munkaév kell, legalább 55 évesen.
Az idő előtti öregségi nyugdíj kérelmezésekor tudni kell, hogy ebben az esetben havi 0,34 százalékkal csökken tartósan a nyugdíj összege a teljes jogú öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig. A nyugdíj összege maximálisan 20,4 százalékkal csökkenhet.
Azoknak a polgároknak a munkaviszonya, akik az ebben az évben hatályos törvények szerint szeretnének nyugdíjba vonulni, legkésőbb december 30-áig meg kell, hogy szűnjön, a nyugdíjkérelmüket pedig legkésőbb december 31-éig át kell adniuk, akár postai úton is, ajánlott küldeményként.
A köztársasági nyugdíj- és rokkantbiztosítási alap minden fiókintézete teljes munkaidőben dolgozik egészen december 31-éig, hogy mindazok, akik az idei évben hatályos törvény szerint szeretnének nyugdíjba vonulni, időben átadhassák nyugdíjkérelmeiket.
Forrás: Vajdaság ma
Komentari odražavaju stavove njihovih autora, ne nužno i stavove redakcije portala Magločistač. Na našem sajtu biće objavljeni svi pristigli komentari, osim komentara koji sadrže govor mržnje, psovke i uvrede ili nisu u vezi sa temom članka koji se komentariše. Govor mržnje je definisan Zakonom o javnom informisanju i medijima, koji u članu 75. kaže: „Idejama, mišljenjem, odnosno informacijama, koje se objavljuju u medijima ne sme se podsticati diskriminacija, mržnja ili nasilje protiv lica ili grupe lica zbog njihovog pripadanja ili nepripadanja nekoj rasi, veri, naciji, polu, zbog njihove seksualne opredeljenosti ili drugog ličnog svojstva, bez obzira na to da li je objavljivanjem učinjeno krivično delo”. Pre nego što budu objavljeni, komentari moraju biti odobreni od strane naših moderatora, pa vas molimo za malo strpljenja.